Családi szerepek
2011 augusztus 6. | Szerző: Fewindy
Soha nem akartam gyereket, ugyanis számomra a kiteljesedést a karrier és a szerelem jelenti. Középiskolás korom óta a legjobbak között vagyok a választott területemen és engem csak az motivál, hogy a képzeletbeli pódium legfelsőbb fokára állhassak, ahogy történt ez már néhányszor. Imádom azt az érzést, hogy én vagyok a legjobb. Ez visz engem előre az életben, ez az én egyik mozgatórugóm. Amióta viszont van Ő nekem és várjuk a babát is, igencsak átértékelődtek a dolgok. Most már nem csak magamért, hanem értük is felelősséggel tartozom. Ők vittek és visznek színeket az egyébként egysíkú életembe és már nem tudnék máshogyan élni.
Azért is szerettem bele évekkel ezelőtt, mert lenyűgözött az észbeli képességeivel, de megtartani sok egyéb imádnivaló aprócska tulajdonságával tud ;). Igazából a tehetsége alapján, mindenre képes lenne, amit én elértem. Mindenre! Ő viszont nem karrierista, őt egész más érdekli: család, gyerekek, állatok, segíteni akarás és a saját lakás.
Ezért a babavállalásnál is egyértelmű volt, hogy ő lesz aki itthon marad évekig, én meg aki anyagi felelősséget vállal a kis családért.
Babavárás közben is sokat gondolkoztam azon, hogy ez nem is lehetne máshogyan egy leszbikus kapcsolatban sem. Ha ugyanis ő is karrierista lenne, akkor a gyereket három hónaposan/ fél évesen le kellene „passzolni” valahova és az esti órákban (19:00/ 20:00..) érte menni. Persze lehetne így is, de nem hinném, hogy azoknak a gyerekeknek boldog a kis életük. És azt sem hiszem, hogy a szülőket kielégíti az ilyen felállás. Gondolom, a lelkiismeret-furdalás állandó kísérője a mindennapjaiknak. Ebből kiindulva egy következő bejegyzésben fogok írni a magyarországi nők karrier lehetőségeiről is.
Üdv,
Fe
Leszbikusok saját gyereke
2011 augusztus 4. | Szerző: Fewindy
A chicagói Reproductive Genetics Institute kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével mesterséges “hímivarsejteket” lehet előállítani egy női szervezet tetszőleges testi sejtjéből. Ezt a “hímivarsejtet” lehet felhasználni arra, hogy megtermékenyítsék vele egy másik hölgy petesejtjét. Az ilyen módon létrejövő embriók genetikai szempontból mindkét “szülő” örökségét hordoznák.
A mesterséges “hímivarsejt” készítése elméletileg igen egyszerű: a kiválasztott testi sejt genetikai állományát meg kell felezni olyan módon, hogy minden kromoszómából csak egy példány maradjon benne. (Mint köztudott, az ivarsejtek egyszeres, a testi sejtek pedig kétszeres genetikai állományt tartalmaznak, ahol az egyik az apától, a másik az anyától származik.)
A haploidizáció névre hallgató eljárást (az egyszeres kromoszómaszerelvényt tartalmazó sejteket haploid sejteknek nevezik) eredetileg olyan férfiak számára fejlesztették ki, akiknek nem termelődnek ivarsejtjeik (pl. valamilyen betegség, kemoterápiás kezelés stb. miatt).
….
Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20020122leszbikusok.html
Babaprojekt indult
2011 augusztus 4. | Szerző: Fewindy
Több éves együttélés után elszokott jönni az a pont, hogy a gyerekvállalás terítékre kerül. Így történt ez a mi esetünkben is. Napjainkban Magyarországon a következő lehetőségei vannak egy leszbikus párnak:
1. megkérnek egy ismerőst, hogy adjon anyagot, amit vagy orvosi vagy otthoni körülmények között !szakszerűen fel lehet használni.
2. keresnek egy idegent, aki bizonyos ellenszolgáltatásért (segíteni akarás, szex, pénz…) cserébe megadja, amit kér/ kérnek.
3. bemegy a leendő biológiai anya egy spermabankba, egyedülállónak vallja magát és így inszeminációval létrejöhet az utód.
4. sperma vásárlása külföldről, ahol ez számunkra is támogatott.
Mi az első két ponttal próbálkoztunk anyagi és jogi megfontolás alapján. Kb. másfél-két évvel ezelőtt próbáltunk interneten keresni donort, de a jelentkezők fényképei alapján úgy döntöttünk, hogy inkább más megoldást keresünk és szétnéztünk az ismerős kategóriában is. Ők végül vagy érzelmi vagy filozófiai (mi lesz, ha egyszer úgy fogom gondolni…) okokból nem vállalták be, így újra kezdtük elölről. Ezúttal nagyon nagy mázlink volt, ugyanis több szimpatikus jelölt is felbukkant már az első héten, így csak a bőség zavarával kellett “küzdenünk”. Velük elvégeztettük a kötelező vizsgálatokat, amin hivatalosan egy spermadonornak keresztül kell menni és végül kiválasztottuk a nekünk leginkább megfelelő apajelöltet. Szóval, megkaptuk az anyagot és itthoni körülmények között azonnal össze is hoztuk a kisbabát.
Már hetek kérdése és láthatjuk is végre…
Női karrier gyerekkel vagy gyerek nélkül
2011 augusztus 13. | Szerző: Fewindy
Tegnap már nekifogtam ennek a bejegyzésnek, de valahogy nem jött az ihlet… Erre ma reggel az ágyban, amikor a szerelmem elmesélte, hogy milyen összevisszaságokat álmodott, akkor váratlanul közölte velem, hogy jelen helyzetünkben igaz a „Családi szerepek” című posztom, de azért ez nem volt mindig így, ugyanis neki is voltak karrier céljai és ő is maximalista volt.
Igen, ő valóban eminens volt szinte végig a tanulmányai során és rengeteg karrier lehetősége is volt / van / remélem lesz is. Csakhogy neki a kiteljesedésben két dologgal is küzdenie kell:
– Munka kiválasztása: nehézséget okozott, hogy melyik melót válassza: amit szeret vagy amit jól megfizetnek. Ideális eset lenne, ha a kettő együtt járna, de általában nincs így, gyakran kell gyermeki idealizmusunkat és vágyainkat (K: Mi leszel, ha nagy leszel? V: Sofőr / Eladó / Orvos) feláldozni a megélhetés oltárán. Ez a probléma azért inkább feminin jellegű, mivel a tipikusan női munkákat (ápoló, asszisztens, védőnő, tanárnő, óvónő, takarítónő…) sokkal rosszabbul fizetik (és ezáltal sokkal kevésbé becsülik), mint a tipikusan férfias melókat (targoncás, építő munkás, útépítő, rakodó munkás, informatikus…), holott szerintem ezek a munkák semmivel sem értéktelenebbek. Ő végül úgy döntött, hogy azt a munkát fogja végezni, amit szeret és amivel céljai vannak az életben, cserébe viszont a női átlag alatt keres. Összehasonlításképpen, ha annyi munkatapasztalata lenne az én szakmámban, mint amennyi a jelenlegi területén, akkor kb. a négyszeresét kapná kézhez.
– Gyerekvállalásnál a kor, a pénz, a párkapcsolat stabilitása, egészségügyi okok és a munkahely biztonsága is mind mind befolyásoló tényező lehet. Vagyis a gyerek iránti vágy is, alapvetően formálja egy nő életét. Amikor egy nő eljut a gyerekvállalásig, akkor jobb esetben ezeket a problémákat megoldotta és van némi terve arra is, hogy hogyan szeretné felnevelné a kicsit. Mi is beszéltük már, hogy esetleg a GYES lejártát követően ő nem menne vissza a jelenlegi munkahelyére, hanem elkezdené a saját karrierjét építgetni. Ezen a ponton csak problémákba ütköztünk: hova helyezzük el a gyereket, melyik az a munkáltató aki egy „pályakezdő” harmincas anyukát alkalmazna, mennyi idő maradna a gyerekre és a háztartásra?
– Kb. kétszer annyit keresek, mint egy átlag (!) férfi
– Kiváló karrier lehetőségeim vannak (tavaly hívtak már vezetőnek, ami a mostani fizetésem majdnem 1,5 – szerese lenne)
– Több éve élek együtt a párommal a saját lakásunkban
– Közös gyermeket vállaltunk
ÉS mindezt SAJÁT ERŐNKBŐL!
Én sikeresnek érzem magam, rengeteg tervem van. Amikor megkérdezem tőle, hogy ő boldog-e, akkor mindig azt mondja, hogy igen, mert mindene megvan, amire csak vágyott. Sajnos, ezt az elégedettséget nem látom a környezetemben, de remélem ez csak környezeti hiba.
Üdv,
Fe
Oldal ajánlása emailben
X